Más tulajdonának elfoglalása: Mi változott a 634-bis cikk bevezetésével?

Más tulajdonának birtokbavétele: mi változott az olasz büntető törvénykönyv 634-bis cikkének bevezetésével?

Az olasz büntető törvénykönyv 634bis. cikkének a 2025. évi biztonsági rendelettel (2025. június 9-i 80. számú törvény) történő bevezetésével Olaszország új bűncselekményt vezetett be, amelynek célja a lakóingatlanok illegális elfoglalása elleni küzdelem. Ez a 2025. április 12-én hatályba lépett törvény szigorúbb intézkedéseket ír elő az ingatlantulajdonosok jogainak védelme és a jogaik helyreállítására irányuló gyorsított eljárások érdekében. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a változásokat, a most hatályban lévő intézkedéseket, valamint a tulajdonosokra és az elkövetőkre gyakorolt hatást.

Mit ír elő a Büntető Törvénykönyv 634-bis cikke?

A 634-bis cikk büntetendővé nyilvánítja a lakóingatlan jogellenes elfoglalását vagy megtartását, valamint azokat a cselekményeket, amelyek megakadályozzák a jogos tulajdonost vagy bérlőt abban, hogy visszaszerezze a tulajdonához való hozzáférést. Főbb rendelkezések:

1. Ingatlan illegális birtoklásáért járó büntetés :
   • Azok a személyek, akik illegálisan vesznek birtokba egy lakóingatlant, vagy akadályozzák a tulajdonos hozzáférését ahhoz , 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.
   • Ugyanezek a szankciók vonatkoznak azokra a személyekre is, akik csalárd eszközökkel (például csalárd rendszerek vagy fiktív okok felhasználásával) ingatlant tulajdonítanak el és harmadik félnek ruháznak át.
2. A bűncselekmény tárgya :
   • Olyan lakóingatlanokról beszélünk, amelyeket lakóhelyként használnak (például lakások, házak).
   • A jogsértés magában foglalja mind az ingatlan erőszakkal vagy fenyegetéssel történő fizikai elfoglalását, mind a jogosulatlan birtoklást.
3. A norma célja :
   • E cikk fő célja az ingatlantulajdonosok jogainak védelmének megerősítése, a vagyon-visszaadás folyamatának felgyorsítása és a károk megtérítése.

Miben különbözik a korábbi szabványoktól?

A 634-bis cikkely bevezetése előtt az ingatlanok illegális elfoglalásának eseteit a Büntető Törvénykönyv 633. cikke („Telepítés földterületre vagy épületekre”) szabályozta. Ez a rendelkezés azonban általánosabb és kevésbé hatékony volt, mivel:

• Nem kizárólag a lakóingatlanokra összpontosított.
• A vagyon visszaszolgáltatásának polgári bírósági eljárásai hosszúak és bonyolultak voltak.
• A tulajdonosoknak gyakran éveket kellett tölteniük az illegális bérlők kilakoltatásával.

Az új 634-bis cikk a gyorsított eljárásokat és a szigorúbb büntetéseket hangsúlyozza, jelentősen leegyszerűsítve a tulajdonjogok védelmét.

Milyen újítások jelentek meg a tulajdonosok számára?

A 2025-ös biztonsági rendelet új eszközöket biztosít az ingatlantulajdonosoknak jogaik védelméhez:

1. Gyorsított kilakoltatási eljárások :
   • Miután feljelentést tettek az ingatlan illegális elfoglalása miatt, a rendőrségnek joga van azonnal az ingatlant szemlét tartani, ha okkal feltételezhető, hogy a birtoklás illegális.
   • A bíró azonnali kilakoltatási végzést adhat ki, ami jelentősen lerövidíti a tulajdonos jogainak helyreállításához szükséges időt.
   • Ha az elkövető nem hajlandó elhagyni az ingatlant, vagy ellenáll, a rendőrség az ügyész engedélyével erőszakkal kiürítheti a helyiséget.
2. Kártérítés a károkért :
   • A tulajdonosnak joga van kártérítést követelni a jogellenes megszállás által okozott károkért. A károkat vélelmezettnek tekintik, ami azt jelenti, hogy a tulajdonosnak csak a megszállás tényét kell bizonyítania (a joggyakorlatnak megfelelően, például a Semmítőszék 2024. május 14-i 12879. számú határozatával).
   • A kár bizonyítása vélelmek formájában is történhet (a Polgári Törvénykönyv 2727. cikke), ami leegyszerűsíti az eljárást.
3. Fix összegű kártérítés :
   • Ha a tulajdonos nem tudja pontosan bizonyítani a kár összegét (például a veszteségekre vonatkozó konkrét adatok hiánya miatt), a bíróság méltányos módon is meghatározhatja a kártérítés összegét (Ptk. 1226. cikk).
   • Az összeget jellemzően a jogellenes birtoklás időszakára vonatkozó bérleti díj piaci értéke alapján számítják ki. Például a bíróság a jogellenes birtoklás minden hónapjára 200 eurós kártérítést ítélhet meg.
4. Nem vagyoni kártérítés :
   • A tulajdonos kártérítést követelhet a nem vagyoni károkért , például a jogsértés által okozott érzelmi károkért vagy kellemetlenségekért.
   • Büntetőjogi ítélet esetén az ilyen károk bizonyítása könnyebb, mivel a bíróság már megállapította a bűncselekményt. Ellenkező esetben a tulajdonosnak kell bizonyítékot szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy a szabálysértés bűncselekménynek minősülhetett volna.

Kik profitálhatnak az új szabályokból?

Az új szabályok a következőkre vonatkoznak:

• Azok az ingatlantulajdonosok , akiknek a házát vagy lakását illegálisan foglalták el.
• Jogilag jogosult bérlők , akik harmadik felek cselekedetei miatt nem tudnak hozzáférni az ingatlanukhoz.
• Bérbeadók, akik olyan bérleti díj fizetési késedelembe esett személyekkel szembesülnek, akik a bérleti szerződés megszűnése után nem hajlandók elhagyni az ingatlant.

Mi a Büntető Törvénykönyv 648-bis cikke?

A szöveg említi a 648-bis cikkelyt , amely egy teljesen más típusú bűncselekményt szabályoz – a pénzmosást . Ez nem kapcsolódik közvetlenül az ingatlanok illegális birtoklásához, de a félreértések elkerülése végett fontos tisztázni a lényegét:

1. A bűncselekmény lényege :
   • A 648-bis cikk büntetést szab ki a bűncselekmény (például lopás, csalás, kábítószer-kereskedelem) eredményeként megszerzett pénzeszközök, vagyon vagy egyéb értéktárgyak legalizálására irányuló cselekményekért.
   • Arról beszélünk, hogy megpróbálják eltitkolni a vagyon illegális eredetét, hogy azok legálisnak tűnjenek.
2. Büntetés :
   • 4-től 12 évig terjedő szabadságvesztés.
   • 5000 és 25 000 euró közötti bírság.
3. Példák a pénzmosásra :
   • Vagyonhelyettesítés : illegálisan megszerzett pénz vagy vagyon más vagyonra cseréje.
   • Vagyonátruházás : illegális pénzeszközök személyek közötti átruházása, illetve ingatlanok, vállalatok vagy ingóságok átruházása.
   • Eredet eltitkolása : minden olyan cselekmény, amely megnehezíti a vagyon bűncselekménnyel való összekapcsolását.

Miért fontos az új norma?

A 634a. cikk és a hozzá kapcsolódó eljárások számos kulcsfontosságú kérdést tárgyalnak:

• A kilakoltatási folyamat felgyorsítása : A bérbeadóknak többé nem kell éveket várniuk, hogy visszakapják az ingatlanukat.
• Szigorúbb büntetések : A súlyos büntetésnek (akár 7 évig terjedő szabadságvesztésnek) el kell tántorítania a potenciális elkövetőket.
• Kártérítés : a vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésének lehetősége hatékonyabbá teszi az ingatlantulajdonosok jogainak védelmét.

Hogyan működik ez a gyakorlatban?

1. A tulajdonos illegális foglalkozást fedez fel :
   • Például a lakást engedély nélkül lakják, vagy a bérlő a szerződés lejárta után nem hajlandó elhagyni a helyiséget.
2. Pályázat benyújtása :
   • A tulajdonos feljelentést tesz a rendőrségen vagy az ügyészségen, bizonyítékokat szolgáltatva az ingatlanhoz való jogáról (például adásvételi szerződés, cégkivonat).
3. A hatóságok intézkedései :
   • A rendőrség kivizsgálja a körülményeket, és ha van rá ok, azonnal elrendelheti az ingatlan elhagyását.
   • Ha az elkövető ellenáll, a rendőrség az ügyész engedélyével végrehajtja a kényszerkilakoltatást.
4. Próba :
   • A tulajdonos kártérítési igényt bizonyítékok benyújtásával vagy vélelmekre hivatkozva terjeszthet elő.
   • A bíróság határozza meg a kártérítés összegét, beleértve az esetleges nem vagyoni kártérítést is.

Következtetés

Az olasz büntető törvénykönyv 2025-ben bevezetett 634-bis cikkelye jelentősen megerősítette az ingatlantulajdonosok jogainak védelmét. Az otthon illegális elfoglalása most bűncselekmény, amely akár hét évig terjedő börtönbüntetéssel is büntethető. A gyorsított kilakoltatási eljárások és a kártérítés lehetősége ezt a rendelkezést a magántulajdon védelmének fontos eszközévé teszi. Eközben a pénzmosással foglalkozó 648-bis cikkely egy teljesen más típusú bűncselekményt szabályoz, amely a bűncselekményből származó jövedelem legalizálásával kapcsolatos.